Dva i po psihijatra

Báró Kemény János megtapasztalta a nincstelenséget és a kiszolgáltatottságot, majd miután megörökölte a marosvécsi kastélyt és a vele járó vagyont végig azon dolgozott, hogy az erdélyi kulturális élet fejlődését elősegítse. Az ő nevéhez is kötődik a helikoni íróközösség létrejötte is.

Fadrusz János története olyan, akár egy népmese: a kis lakatosinas elmegy szerencsét próbálni, meghódítja a művészek világát, majd a "halandó" emberekét is, pályázik és sztárszobrász lesz. A kolozsvári Mátyás-szobor pályázatának kiírásakor még a nevét sem tudták helyesen leírni, de az évek alatt a kolozsváriak kedvence lett. A szobrász és a szobor kalandos története.

A Házsongárdi temető Kolozsvár tükre, sokkal több információt őriz a város történetéből, mint azt hinnénk. Több százéves történelem sűrűsödik össze 22 hektárban.

Minden városnak van egy sajátos profilja, Kolozsvárt immár több mint 150 éve az egyetemisták teszik színessé, nyüzsgővé. A kolozsvári egyetem történetét hallgathatod meg legújabb epizódunkból.

Románia ősnyomtatványainak és kódexeinek több, mint fele a Batthyaneumban található, köztük az Arany kódex is, amelynek értéke felbecsülhetetlen. Mi motiválta Battyhányi Ignácot a könyvtár és a hozzá tartozó csillagvizsgáló létrehozásában? Kiderül az epizódból.

Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola különleges szereplője volt a századforduló Erdélyének. Makacs volt és művelt, Önfejű és érzékeny. A lány, aki eldobta magától a boldogságról, azért hogy igaza legyen. Lehetett-e mégis boldog az, akinek igaza volt? Nem tudjuk. Ami biztos: Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola szeretett élni.

Bea: Miért lennének érdekesek? Egyszerű fatemplomok. Viki: Fogd meg a söröm. :) A máramarosi fatemplomokról és hihetetlenül gazdag freskóiról hallhattok az epizódban.

Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című művénél jóval véresebbek voltak azok a támadások, amelyeket az enyediek és azon is belül a kollegisták elszenvedtek a kuruc-labanc harcok idején. Pápai Páriz Ferenc saját bőrén tapasztalta, amit sokan csak Jókai írásából ismernek. Az ő történetén keresztül mutatjuk be milyen volt a diákélet a 17-18. századok fordulóján Erdélyben.

Hunyadi János alakja izgalmasabb a törökverő katonánál. Kezébe vette a sorsát, szerzett vagyonát okosan fektette be, közben fokozatosan lépdelt a ranglétrán. Egyre növekvő rangjához pedig megfelelő otthon is dukált. Vajdahunyad várának befejezését viszont már nem érte meg.

Torockón kétszer kel fel a nap. De nem ez a legizgalmasabb dolog a Székelykő lábánál elterülő falu esetében.

Teleki Sámuel grófot varázslóként tisztelték Afrikában, ehhez semmi másra nem volt szükség, minthogy tudjon esőt varázsolni. A monarchiában már kevésbé ismerték el érdemeit. Pedig lett volna mit.

Gróf Teleki Sámuel nevéhez kötődik a Rudolf- és a Stefánia-tavak felfedezése. Illetve egy vulkánt is elneveztek róla. Mi vezette a sáromberki arisztokratát, hogy Afrikában próbáljon szerencsét?

Hetedhét Erdély határáról jelentkezünk ezúttal. Ha meglátogatod Brassót vagy éppen a Törcsvári-kastélyt, ne hagyd ki a román királyi család által építtetett Peleș-kastélyt sem. Azon kívül, hogy egy igazi ékszerdobozra találsz, az ország első királyának és feleségének története sem hétköznapi.

Mi a közös Sisi és Carmen Sylva között? És hogy kerül a képbe Herkules, akiért vagy inkább amiért rajongott a két említett hölgy? A Hetedhét Erdély legújabb epizódját a Kolozsvári Magyar Napok idején, közönséggel rögzítettük.

A parajdi sóbánya tragédiája apropóján a Sóvidék történetéről mesélünk. Hallgasd és meséld tovább. És ha teheted látogass el továbbra is Parajdra, ezzel is segítve az ott élőket.

Bánffy Miklós, kora meghatározó személyiségeként, folyamatosan úton volt Kolozsvár, Budapest és Bécs között. De mindig visszatért otthonába, a bonchidai Bánffy kastélyba. Egészen különleges, ahogyan az ember és az épület sorsa összefonódik, sajnos ez esetben mindkettőt a huszadik század véres történései őrölték fel.

Felfedezzük Csíksomlyó történetét, megnézzük a kegytemplomot és a csodatevő szobrot. Mesélünk legendákról, csodákról, búcsús szokásokról.

Erdély egyedi elrendezésű barokk kisvárosába, Szamosújvárra hívunk, amely nem létezne az erdélyi örmények nélkül. És még egy legendákkal körülölelt festményről is mesélünk.

A tordai sóbánya az egyik legtöbbet látogatott hely Erdélyben. Manapság a bánya működtetői szerint só helyett inkább aranyat, vagyis a turisták pénzét bányásszák itt. Futurisztikus a kinézete, bár évszázados története van. Sót bányásztak itt a rómaiak, majd a Magyar Királyság is. Ezt fedezzük fel közösen.

Nem találtak csontokat magos Déva vára falaiban, bár az építkezési áldozat tényleg bevett szokás volt Erdélyben is. Koronként és tájegységenként változott, hogy ki milyen mértékű áldozatot vállalt be, sok esetben függött a tervek nagyságától is. Kőműves Kelemen balladájának alapja viszont csak mítosz. Mi a dévai vár igaz története?

Nopcsa Ferenc báró nyughatatlan természet lehetett, talán ez okozta vesztét is. A Hihetetlen Történelem podcast csapatával közösen vállalkoztunk arra, hogy az erdélyi dinók felfedezőjének sokszor filmszerű történetét bemutassuk.

Kik voltak az Umlingok és miért jelentős a munkásságuk, amelyet a kalotaszegi templomokban csodálhatunk? Többek között erre is választ kapsz legújabb epizódunkból.

Ismerd meg a nagyváradi szecesszió történetét a Darvas–La Roche-ház és építtetőinek törtnénetén keresztül.

A második bécsi döntést követően Magyarország magashegyekkel rendelkező területeket is visszakap, így a Magyar Sí Szövetség sportolóinak lehetősége van megfelelő terepen edzeni, illetve újra előtérbe kerül annak az esélye, hogy az ország téli olimpiát szervezzen. A negyvenes évek elején ezért elkezdik építeni a téli sportok erdélyi tündérvárosát, a „Magyar Garmischt" Borsafüreden.

Színházi látnok a jövőből, filmes kalandor, zseniális vállalkozó, túlélő. Janovics Jenő történetét ismerheted meg, akinek élete örökre összefonódott a kolozsvári színházi világgal.

Az 1690-es években valaki, feltételezhetően a csíksomlyói ferences rend egyik tagja, fontosnak találta, hogy a kolostorban kóstolt ételeket feljegyezze. Háromszáz évvel később ugyanezek a receptek sokszor ínyencségként hatnak. Karácsonyi epizód a Hetedhét Erdélytől.

Erdély első múzeuma Nagyszebenben található, létrehozása egy különös figurához, Samuel von Brukenthalhoz kötődik.

A gyalui várkastély az erdélyi fejedelemség éke volt. Rákóczi György pedig sokat tett azért, hogy a csodájára járjanak. De nem csak erről volt ismert a fejedelem.

Mit csinált egy brit úriember Erdélyben 1835-ben, amikor még kevéssé volt népszerű nyugatról a térségbe látogatni? Kiderül a Hetedhét új epizódjából.

Miért látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș? És mi a törcsvári kastély igaz története? A Hetedhét Erdély harmadik epizódjából megismerhetitek Vlad Țepeș, azaz Karóbahúzó Vlad alakját és rémtetteit és természetesen a törcsvári kastély kevésbé szörnyű, de izgalmas történetét.

Erzsébet királynénak vagy ahogyan mindenki ismeri Sisinek óriási kultusza volt a magyarok körében, így Erdélyben is több park és liget őrzi emlékét. De miért vált ennyire népszerűvé? És valós-e az a kép, amire a kultusz épít?

Hogyan kerül temérdek török imaszőnyeg a brassói evangélikus templomba? Ez a Hetedhét Erdély első epizódjának fő kérdése, de a beszélgetésből kiderül, hogy kik lakták Brassót a 15-17. században, hogyan alakította életmódjuk a város egészét, és miért láttak jelentőséget abban, hogy török szőnyegekkel vegyék körbe magukat?